Oldalak

2012. szeptember 27., csütörtök

Reggeli beszelgetes

Bazsi: Anya, majd mi is megyunk a huppanon a piros Golffal mint a tobbi auto?
en: Nem, mar nincsen piros Golf.
B: a masik hazban felejtettuk?
en: nem, mar eladtuk, nincsen autonk. De majd veszunk masikat.
B: egy piros Golfot?
en: nem, egy Hondat. jo lesz?
B: HUNDAT? ja, jo

2012. szeptember 25., kedd

Program ajanlat (jovore)

Alljon itt most ez a ket program azert, hogy jovore ne felejtsunk elmenni rajuk!

Open house: Ebben az evben szeptember 22-23-an tartottak azt a rendezvenyt, aminek a neve "Nyitott haz" - engem a magyar Muzeumok ejszakajara emlekeztet, amikor be lehet menni mindenhova es jo kis programok varjak a vendegeket.
Itt Londonban pedig epuleteket lehet latogatni, olyanokat is, amik altalaban zarva vannak a kivancsiskodok szamara:
a mi kornyekunkon viztoronyba lehetett benezni, de a londoni city-ben nyitva allt az "uborka" epulet, a Bank of England (Nemzeti Bank), templomtornyok es meg soksok mas.
Jovore nem hagyjuk ki!

Festival No.6.: Egyreszt milyen gyonyoru mar maga a weboldal! Masreszt milyen szep kornyezet! Wales-ben, egy kis varoskaban (Portmeirionban) tartjak ezt a fesztivalt, ebben az evben szeptember 14-17 kozott. Azt hirdetik magukrol, hogy nem csak a helyszin miatt masok, mint a tobbiek, de azert is, mert a zene mellett nagyon sok kulturalis programot kinalnak, es itt a muveszetek is foszerepet kapnak. Vannak irodalmi beszelgetesek, Peti kedvenc BBC 6-os kommentatora (Stuart Maconie) is beszelget az erdeklodokkel, de vannak csaladi programok, es mozi is.

2012. szeptember 17., hétfő

Notting Hill karnevál

A Notting Hill karneval Europa legnagyobb utcai karnevalja, amit mar 1965 ota minden evben megrendeznek az augusztusi nyari szabadnap (August bank holiday) hetfojen es az elotte levo vasarnap.
Ugyan Rioban meg nem jartam, de ez olyasmi lehet, mint az o hires felvonulásuk, csak piciben.
Itt is karibi hangulat van, nagyon jó zenek, hatalmas forgatag, mindenhonnan finom illatok szállnak (kaja meg fű). Mi mar 12-13 eve is voltunk Kriszta barátnőmmel amikor itt laktunk.

Szerintem sokat változott a régi karneválhoz képest a hangulata (vagy én változtam sokat): most úgy éreztem, sokkal inkább az volt a cél, hogy mindenki bódult legyen. Régen pedig inkább az előadásokon, a parádén volt a hangsúly.
Nem is emlékszem rá, hogy ilyen bazárok is voltak, ahol mindenféléket lehetett venni, hogy ennyi kaja árus lett volna.
Persze a jelmezesek most is érdekesek voltak, Bazsi is tátott szájjal bámulta a majdnem pucér szambatáncosokat. Jó nagy járműveket építettek, volt amelyiket a brazil foci ihletett, másikat simán a sok csicsa uralt.

Ha valaki erre jár augusztus végén, érdemes megnézni legalább egyszer a Notting Hill karnevált - ha másért nem, hát azért, mert Notting Hill London egyik legkedvesebb környéke.

A boltosok előre bedeszkázzák a boltjaikat, nehogy betörjék az üveget

2012. szeptember 15., szombat

Bécs 1 nap alatt

Csütörtök reggel elreppentem a cég jóvoltából Bécsbe 1 napra.
Én bevallom, szeretem a céges utazásokat, még ha csak ilyen röpke is. Egy kicsit ki lehet moccanni a napi rutinból. Bár ezek az 1 naposak iszonyatosan fárasztóak. Eddig csak Bp-Prága és egyszer egy Bp-Amsterdam verzióhoz volt szerencsém.
Bécsben meg kellett néznem azt a hotelt, ahol októberben 2 nagy rendezvényt fogunk tartani. Leegyeztetni mindent, megnézni a termeket, változtatni az eddig kitalált struktúrán, ahol hibádzott valami, megnézni az éttermet és mivel nem volt elég jó, újabbakat keresni - ez volt a dolgom.
Elég jól sikerült az út, és a i-re a pontot az tette fel amikor hazafele repültem és leszálláskor a giga nagy felhő alól előbukkant a Temze torkolat, majd nem sokkal később London és láttam az olimpiai stadiont is (végre:)

2012. szeptember 7., péntek

Jump

Vajon aki a Big Ben elott a Westminster Bridge-rol a Temzebe ugrik a reggeli csucs kozepen, az
1. fel akarja magara hivni a figyelmet?
2. hatalmas kaoszt es dugot akar okozni?
3. melege volt?

Mert hogy a folyo nem igazan szeles, a hid pedig nem tul magas ahhoz, hogy ongyilkossagot kovessen el rola es hogy ne lehessen eleg konnyen kiuszni a partra. Kb mintha valaki a Tiszaba ugrana a szolnoki hidrol, soooot...az meg magasabb is joval!
Manapsag egyre tobb vonat/metro ele ugros tortenetet lehet hallani Londonban, eleg borzalmas a tendencia.

2012. szeptember 5., szerda

Tiszta Jamaica

Ma olyan szep ido van, sut a nap, sehol egy felho, hogy ugy gondoltuk, a parkban erdemes ilyenkor ebedelni. Luzzal el is ballagtunk, es kitalaltuk, hogy nem veszunk sem a csomo utcai arustol kajat (pedig milyen jo illatuk van), sem a kedvenc kubai helyunkrol, hanem kiprobaljuk a jamaikai ebedet a Waterloo Millenium Green parkban, ahol mindig egy csomoan allnak sorba.
Kar, hogy nem vittem magammal gepet fotozni.
Egy igazai rastaman volt a szakacs/kiszolgalo/szorakoztato szemelyzet egyben. Akkora hatalmas adagokat adtak, hogy gyorsan atgondoltuk, mennyire is vagyunk ehesek es szerencsere csak 1 adagot kertunk kettonknek: volt benne vorosbabos rizs, coleslaw salata es roston sutott csirkehus (szinte feketere piritva). Ugyan azt mondtak, nem lesz tul csipos, en azert megkonnyeztem rendesen ezt az ebedet - bar nem vagyok igazan mervado, mert abszolut nem birom es szeretem a csiposet.
Ha olyan sokszor nem is fogunk itt sorban allni es toluk vasarolni, de a parkba meg el fogunk jarni, mert olyan jo kis hangulata van, ahogy a sok ember a fuvon ucsorogve majszol.

(jaj de jo, talaltam egy masik blog bejegyzest a jamaikai bbq helyrol, igy Ti is meg tudjatok nezni! Bar a hangulata eleg mas, mert ahogy latom, az egy februari nap volt)


2012. szeptember 4., kedd

Hétvégi vacsora

Szombatra vendégséget szerveztünk: visszahívtuk Petráékat, akiknél májusban jártunk egy vacsora alkalmával és eljött még kollégám-barátom, a kolumbiai Luz is pakisztáni férjével, Umarral.
Jó sokat készülgettem, szerettem volna egy kicsit magyarosat, de azért mégsem pörköltet (mivel főzni és enni se igazán szeretem).
Előételnek sült sajtkrémet csináltam ( Havas "Lila füge" Dóra könyvében találtam a receptet), amit tortilla chipsekkel lehetett mártogatni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon finom! A római köményt semmiképp nem érdemes kifelejteni belőle, attól lesz egy picit pikáns.
Főételnek csirkecombokat sütöttem (just to be on the safe side...). Nem valami izgi, tudom. Azt viszont tudtam, hogy Umar elé disznóhúst nem szabad tenni, hiszen ő muszlim. Marhát pedig nem akartam megrizikózni: átsül rendesen?, szereti mindenki?, és egyáltalán ki hogy szereti? véresen? jól átsütve?...
De itt is segítségemre sietett Lila füge, nála találtam a barackos sült csirkecombok receptjét - baracklekvárral, gyömbérrel, szójaszósszal, korianderrel, római köménnyel. Eredetileg szívesen kipróbáltam volna a sertésszüzet mákkéregben, de a fenti okok miatt ezzel majd máskor kísérletezek. Hatalmas sikert arattam! Hozzá sütöttem még a tepsiben hagymát, cukkinit, gombát, újkrumplit, kukoricát és olajban pedig édes burgonyát.
És most jön a magyaros fogás: a desszert. Peti vágyott nagyon egy kis zserbóra! Még sose csináltam, de az otthoni bevált házi receptet még pár éve gondosan kimásoltam a saját kis receptes füzetembe, csak elő kellett kapni. Hogy milyen macera ez a többi receptemhez képest. Hogy a fenébe tudnak a nagyik-anyukák pont olyan formájú és méretű tésztákat nyújtani, amilyen a tepsi??? Nekem a sodrófa sosem úgy nyújtotta ahogy én akartam. Ha meg egy picit erőszakoskodtam, máris elszakadt az a nyamvadt tészta, kezdhettem újból a nyújtást. Így aztán elég csúf lett a végeredmény. De mire nem jó egy csokibevonat a tetején? Ápol és eltakar:) és finom. Egy szó mint száz, az íze nem pont olyan lett mint az otthoninak, de azért hasonlított. Csak nem olyan itt a baracklekvár, mint otthon. A vendégeknek nagyon ízlett. Meg Bazsinak is, mert amíg a szépen rendre felvagdosott szeleteket kint hűtöttem az erkélyen, hogy a csokimáz megszilárduljon, addig Bazsikám szép óvatosan "kikukucskált" néha és 1-1 szeletet eltüntetett:)

De nem is csak a vacsora miatt volt olyan jó ez a vendégség. Luz és Umar eleve érdekes személyiségek. Teljesen különböző kultúrából érkeztek a világ két talán egymástól lehető legmesszebbi pontjáról. Az ember szinte nem is érti, hogy lehetnek ezek együtt, pedig nagyon jó kis páros. Umar rengeteget mesélt Indiáról-Pakisztánról, Iránról, az angol kapcsolatokról, történelemről, Kasmirról, sok érdekes dologról. Mindehhez hozzátoldotta az amerikai verziót és álláspontot Petra amerikai férje, Tim. Luz a maga latin-amerikai temperamentumával és erős nacionalizmusával eleve egy igazi színes foltja a társaságnak. És persze a mi régi horvát és magyar komcsi élményeink pedig őket nyűgözi le.
Mivel Petin kívül mindegyikünk YE-s (Petra és Umar csak volt), ezért elkerülhetetlen volt a munka témakör is...de szerencsére nem túl sok, a hétvégére nincs az embernek kedve erről fecserészni naphosszat.

Szó mi szó, nagyon jó kis csapat lettünk és remélem, Luzék mégsem költöznek vissza Bahreinbe, mint ahogy tervezik.