Oldalak

2013. július 2., kedd

Bazsi reggele

A mai reggelunk így nézett ki: elindultunk rollerrel bolcsibe. Elmondta hogy tegnap eleg rendesen kikapott az apjatol de most mar jo lesz es megall minden ut szelen. Utkozben egyszer csak utolertuk Dave-et apukajaval, aztán minket utolert Luca es az apukája es volt hatalmas roller verseny, meg olelgetes meg vihancolas. 


2013. június 19., szerda

Veradas

Eltuntem/tunk egy kis idore. Nem tudom meg, mi lesz a blog sorsa, most mindenesetre van kedvem irni ra. Ha erkezne esetleg tobb komment es visszajelzes es nem ereznem, hogy csak a nagy semmibe irkalok, segitene:)

Hetfon egy lepessel bentebb kerultem ebbe az angliai kozossegbe. Legalabbis ha a veradast szamithatjuk ennek. Mar regota szerettem volna itt is vert adni, mert otthon lelkes verado voltam a csaladdal es Zizuval. Most hazhoz jott az alkalom, ugyanis az iroda mellett parkolt a verado busz. A procedura,a noverkek kedvessege mind ugyanolyan mint otthon, a kulonbseg max annyi, hogy 1. itt akkora tomeg volt, hogy alig fertunk be, 2. annyira ramaty volt az "ajandek kaja", amit a vegen kaptunk, hogy inkabb nem is kertem. Egy csomag chips volt! Otthon lehet sort is kapni nehol, meg napolyit, meg pogacsat.
A kolleganommel, Clare-rel mentem, akinek a batyjat februar ota leukemiaval kezelik es mivel minden nap mesel rola, nagyon az en mindennapjaim reszeve is valt - es jo erzes volt a segites tudataval adni. Itt nem lehet celzottan adni, ugyhogy nem Aidan fogja megkapni a mi verunket, de nem baj.

2013. március 11., hétfő

Anyak napja

Ugyan nem teljesen ertek egyet a magyar ovodai formalitasokkal, de pl az anyak napjat szerintem ugyesebben oldjak meg, mint itt.
Angliaban anyak napja hamarabb van, mint otthon, a bojt 4. vasarnapjan.
Ez ebben az evben marcius 10-re esett. Az oviban (bolcsiben) pentek delutan tartottak nekunk mother`s day tea party-t. Nagyon vartam mar, direkt otthonrol dolgoztam, hogy idoben ott tudjak lenni. Megerte, mert Bazsi nagyon megorult, amikor meglatott az ajtoban:)
Viszont utana valami nagy szervezetlen ize lett az unnepsegbol. Mindenki csak ott koborolt, nezegetett, az ismerosok beszelgettek. Aztan par anyukat megkertek, hogy olvasson meset a gyerekeknek. De olyan konyveket kaptak, amik arrol szoltak, hogy pl hogyan keletkezik a szel, milyen hatasok erik az egyenlito felol, hogyan szall a meleg es hideg levego, stb. Hat a gyerekeket csoppet sem erdekelte ez. Aztan kaptak uzsonnat, mi meg csak ultunk a kis ovis szekeken es neztunk. Semmi koszontes nem volt, semmi enekelgetes, semmi meghatodas. Vegul mi felmentunk Bazsi regi csoportjaba (epp most van valtas, a pre-school csoportba kerul at a nagyokhoz), akik kekszeket dekoraltak. Ott legalabb ismertem par anyukat, kevesebb gyerek volt, es nagyon aranyosan eljatszottak. Hogy mi, anyukak minek kellettunk oda, azt nem ertem, max diszlet voltunk. Mielott eljottunk, az ovonenik a kezunkbe nyomtak 2 altaluk es a gyerekek altal keszitett "festmenyt", amire raragasztottak egy kozos kepunket Bazsival. Aztan agyo, viszonlatas.

Március 11, havazik





2013. március 8., péntek

Farming update

Az egyik senior manager a csapatunkban Irorszagban el egy farmon a ferjevel. Mivel nalunk nem eloiras, hogy Londonbol kell dolgozni, ezert o ugy oldja meg, hogy legtobbszor otthonrol dolgozik, vagy bemegy a kozeli irodaba Waterfordba, vagy eljon es velunk dolgozik Londonban egy par napot.
Most kezdodott nem olyan regen a borjadzas, amirol minden heten kuld nekunk emailt fotokkal :) Mar 10-nel jarunk. A legutobb szuletett kis borju (#10) pedig olyan szerencses, hogy mi adhatunk neki nevet. Egy versenyt irt ki a csoportnak, es mindenki elkuldheti az otletet jovo pentekig.
En a szep magyar BIMBO nevet dobtam  be a kozosbe :) Az nekik epp eleg egzotikus, viszont nem nehez kiejteni.
Ha valakinek esetleg jobb otlete tamad, itt megirhatja, es bekuldom!



2013. február 24., vasárnap

Brüsszeli hétvége

Mind nagyon vártuk már az előző hétvégét - a gyerekek, Abi és Bazsi már napok óta arról beszéltek, hogy nemsokára találkoznak. Az ottlét mellett magát az utazást is nagyon vártuk, ugyanis ez volt az első igazi hosszabb utunk mióta itt vagyunk, kocsival! Ráadásul a felét a "rossz oldalon", európai módon angol kocsival.
Nem a legkönnyebb és leggyorsabb verziót választottuk, hanem a kalandosabbat. Vonattal, az Eurostarral csupán 2 óra alatt Brüsszelben lehet lenni. Lehet kocsival is menni a Csalagúttal kombinálva. Mi azonban az igazán klasszikus módszert választottuk: kocsi + komp. Mellesleg ez a legolcsóbb is.
Suttonból kb másfél óra Doverig az út. Komp indulás előtt fél órával már ott kell lenni, be kell checkolni, mint a repülőn. A hajókázás kb 1 óra, és utána még 2 óra Brüsszelig autópályán. Nem vészes, pláne mivel a kompolás megtöri a monoton vezetést.
Sajnos Abi lebetegedett egy picit, úgyhogy nem terveztünk be inkább túl sok programot, hogy a gyerekek tudjanak otthon együtt játszani. Na meg az időjárás sem volt annyira kegyes hozzánk, nonstop szürke volt az ég.

Aranyosak voltak együtt..volt viháncolás, rosszalkodás, közös gyurmázás, veszekedés, labdázás, rohangálás.   Mi Andrissal csavarogtunk is egy kicsit a városban, kóstoltunk igazi belga gofrit és sült krumplit, elmentünk a helyi vasárnapi piacra, amit nagyon irigylek. Lehet kapni sok ínyenc finomságot, virágokat, és meleg ételt is. Mi Andrisék kedvenc thai kifőzdéjében vettünk Pat Thai-t, nagyon finom volt. Kipróbáltuk a csuklós buszt is, aminek Bazsi külön örült, mert az Londonban nincs.
Gyorsan elröpült ez a másfél/2 nap, és vasárnap kora délután már igyekeztünk is vissza.
Mindenesetre most már tudjuk, hogy a szomszédok nincsenek olyan messze, és akár egy hétvégére is érdemes átugrani Belgiumba, Hollandiába vagy Franciaországba.




2013. február 18., hétfő

Szulinapi zsur

Mult vasarnap hivatalosak voltunk egy szulinapi zsurra. Bazsi bolcsis (bar mar inkabb ovinak hivjuk, mert ugyanaz) baratjanak, Borisnak a 3. szulinapjara. Izgatottan vartuk mar a napot, hogy vegre egy kicsit egyutt lehessunk mi is a szulokkel es lassuk a gyerekeket mas kornyezetben egyutt. Bazsival sutottunk sajtos pogacsat is.
Egy picike jatszohazban volt a zsur es okosan csak masfel orasra szervezve. Ez pont eleg volt ahhoz, hogy ugraljanak, rohangaljanak eleget, utana elfogyasszak a "tea"-t (uzsit) es az unnepelt, Boris (helyett a lelkes Matthew) elfujja a szulinapi torta gyertyait:)
Nagyon kedves csoport az ovek, es a szulok is szimpatikusak voltak. A kedvencunk tovabbra is Dave es csaladja Kolumbiabol, de vegre talalkoztunk Bazsi legjobb baratjanak, Matthew-nak a szuleivel is, az indiai kislany, Nishka anyukajaval, valamint a felig olasz kisfiu, Luca anyukajaval.
Nem volt feszengos a szuloknek sem, a gyerekek pedig mivel ismertek mar egymast, szivesen jatszottak most is egyutt. Remeljuk, kapunk meg meghivast:)

Kobak

Bazsi mar egyre magabiztosabb a bolcsiben, amit az is jelez, hogy mult hetfon a bolcsibol kaptam egy hivast delelott, hogy a gyermek lefejelt valamit a nagy rohangalas kozepette es ne ijedjunk meg hogy belilult a szemheja es szemoldoke:) kicsit remenykedtem, hogy ez az idoszak majd csak par ev mulva kezdodik..

2013. február 6., szerda

Szinhaz: Harold Pinter, Old Times

Hetfon este Judit baratnommel szinhazba mentunk (vegre vegre:), hogy megnezzuk Harold Pinter Old Times cimu darabjat, aminek foszereploi Kristin Scott Thomas es Rufus Sewell voltak.

Ugyan rettenetesen magasan, a kakasulon ultunk, de meg igy is elveztuk a darabot es halasak voltunk, hogy nem kell csalodnunk, nem ugy mint szeptemberben, amikor Juliette Binoche-t lattuk a Mademosielle Julie cimu darabban (ugy latom, nem is irtam inkabb rola itt a blogon), ami fura volt, unalmas, 1-2 bena szinesszel es nagyon nehez volt kovetni az angol feliratot, mivel a darabot franciaul adtak elo.
Most a szineszek jok voltak, a darab ertheto, es bar neha hajlongani kellett, hogy lassuk a szineszeket, azert a kakasulo sem olyan borzalom. Es mindezt osszesen 10 fontert!

Seven Sisters

Szombaton csavarogni indultunk. Eloszor azt gondoltuk, hogy felmegyunk Eszakra egy picit a tengerpartra, Norfolkba. De aztan el is hulyeskedtuk az idot, es messzinek is iteltuk meg, ezert ugy dontottunk, a konnyebb utat valasztjuk es ugyan maradunk a tengerpart otletnel, de inkabb Delnek megyunk, Brighton fele.
Annyira mazlink van azzal, hogy mi London deli reszen lakunk, hogy majd nyaron amikor kanikula lesz (haha:), akkor konnyeden ott is vagyunk Brightonban 1 ora alatt, mivel csak 47 merfold, azaz 75 km. Lattuk, hogy eppen szelesitik az autopalyat es arra gondoltunk, hogy aha...tehat ez teljesen olyan, mint otthon az M7 nyaron Bp es a Balcsi kozott. A dugok is biztosan hasonloak lesznek.

De most nem Brightonba szerettunk volna menni, hanem valami ahhoz kozeli masik tengerparti kisvarosba, peldaul Eastbournbe. Ahogy kanyarogtunk a kis utakon, eszrevettem, hogy egy nagy parkoloba sokan bemennek egy nemzeti parkot jelolo tabla mellett. Na, ide akarok menni! Az ido szep volt, gyonyoru fenyek, picit ugyan huvos es a szel is rendesen fujt, de szuper ido egy kis kirandulashoz.
Egy kisebb folyo mellett vezetett az utunk, jo sok sarban es pocsolyaban dagonyaztunk. De a vegen a kilatas miatt megerte! Bazsi egy szempillantas alatt belefeledkezett a kavics (illetve utana hatalmas kovek) dobalasba, en meg nem tudtam abbahagyni a gyonyoru sziklak fotozasat, egyre jobb fenyeket kaptam:)

utkozben: Saltdean varoska
tengerparti obol a sok kaviccsal
Seven Sisters

 A Seven Sisters 7 hatalmas tengerparti sziklat takar, amik nagyon hasonloak a doveri hires feher sziklakhoz, amiket elsokent pillant meg az, aki komppal erkezik Angliaba. A leghiresebb szikla a Beachy Head, amirol azt olvastam, hogy nepszeru az ongyilkosok koreben.

A kavicsdobalas utan aztan felmasztunk az elso sziklara, ahonnan meg szebb kilatas nyilt a tengerre, es a tobbi sziklara. Es a fenyek is nekem dolgoztak, mindig mas sziklakat vilagitott meg a Nap.

Visszafele mar sajnos kicsit rohannunk kellett, mert Bazsi belefaradt a dologba, es ahogy betettuk a kocsiba, kb 2 perc mulva mar aludt is. Ezert mi is csak egy pillanatra alltunk meg Eastbourne varosaban (pedig itt is tudtam volna meg egy csomot fotozni), es a kocsiban ebedeltuk meg a benzinkuton vasarolt szendvicseket:)
A tobbi kepet itt talalod.

Eastbourne

2013. január 31., csütörtök

Az elso celeb!:)

Tegnap talalkoztam az elso celebbel miota itt vagyunk! Bar a csapatbol senki nem ismerte meg, sot meg csak azt se tudtak, ki az:)
De en igen, mert szoktam nezni a Peti altal rettenetesen utalt "Embarassing bodies" cimu musort a Channel 4-on.

Szoval a pasi dokival talalkoztam, Dr.Christiannal. Jol raneztem ahogy elmentunk mellette, hogy erzekelje, hogy en bizony tudom, hogy o ki...de azt hittem, nem vette eszre.

Az ido kincs

Mindig is tudtuk, hogy az ido nagy ertek, de itt ertettem meg igazan, hogy mekkora kincs. Amikor mindenki  arra kivancsi, hogy mennyi idot visz el a reggeli-esti  ingazas, amikor egy talalkat az ember 3-szor is atgondol, mert tovabb tart az utazas, mint a randevu, akkor at kell egy kicsit nekem is ertekelni a dolgokat.
Szerintem nem voltam soha nagyon leha es lusta, de most tanulom, hogy meg sokkal rendezettebbnek kell lennem. A kollegaim kb kiakadtak amikor mondtam, hogy en aztan nem szoktam elore bevasarolni egy egesz hetre, hanem ha kell valami, akkor megyek boltba. Itt mindenki egyszer vasarol, sot sokan inkabb online vasarolnak be, hogy ezzel is idot nyerjenek. Elore megtervezik egy egesz hetre, hogy mikor mit fognak fozni, milyen hozzavalok kellenek. Van, akinek a hutojen meg tabla is van, amire mindig felirogathatja, mik a tervei a hetre. (es a friss arut is lefagyasztjak!) Nekem meg tanulni kell ezt, de van mar kis fuzetem es ketszer mar en is csinaltam nagy bevasarlast. Meg nem tokeletes a dolog, tapasztalgatni kell: pl ne vegyek 4 literes giga nagy tejeket lefagyasztani, mert soha nem olvadnak fel, es azert het kozben meg be kell ugranom neha ezert-azert, mert kifogyott.

2013. január 28., hétfő

Szombat esti "vendegseg"

Mar vagytunk egy igazan jo barati csevegesre. Mezesek el is hivtak minket hozzajuk szombat estere - Budara. Bevasaroltunk soroket/cidert, es este 9-kor leultunk a skype ele: ok Magyarorszagon, mi pedig itt:)
Tenyleg olyasmi volt, mintha ott lettunk volna egyutt, meg a cigi szunetek is megvoltak. Megbeszeltunk minden aktualisat, megmutattuk egymasnak a lakas azon reszeit, amit meg nem lattunk (atrendezeseket, uj polcot, stb), kicsereltuk a gyerekes infokat is.
Nagyon jo volt, nem is sejtettuk, hogy ez ilyen jo kis moka tud lenni. 9-tol ejjel fel 1-ig tartott a vendegseg.
Es nagy elonye, hogy senkinek nem kellett a vegen hazavezetnie, mindenki ihatott. Peti meg egy picit masnapos is volt vasarnap reggelre.

Legkozelebb mi hivjuk at oket vacsorazni. Meg annyi fejlesztes szukseges, hogy akar tarsasozhassunk is:)

2013. január 21., hétfő

Hoban munkaba

...nem jo paros!
meg otthon sem, pedig a magyarok hozza vannak szokva a hohoz!
Szemben az angolokkal, akik meg mindig meglepodnek, hogy jee..havazik...jeee..hideg...jeee befagy minden.
Pentek ota majdnem nonstop esik a ho. Ezalatt boven lett volna ido takaritani. De itt 1 db hokotro gepet sem lattam eddig. A nagy fo utcakrol ugyan elhuztak a havat, a mellek utcakban semmi, a jardakon pedig aztan sehol semmi. A hetvegen ez meg tok jo buli volt, de amikor ma reggel probaltam munkaba jonni, mar nem igazan vigyorogtam.
Gondoltam, hogy nem uszom meg konnyeden. Eloszor toroltek a vonatomat. Aztan a masodik, amit kineztem, kesett 20 percet es persze nem is pont arra ment, amerre en szerettem volna. Sebaj, majd improvizalunk ha egyszer beertunk a varosba - gondoltam. Mire megerkezett nagy nehezen, annyira tomve volt, hogy alig lehetett ra felszallni.  Docogtunk, utazgattunk, minden bokornal megalltunk egy kicsit gondolkodni...Nagy nehezen csak elertuk a vegallomast: London Bridge-t.
Innen csak 1 metronyi az ut Waterlooba. Csakhogy a metroba nem engedtek le, mert akkora lett a feltorlodott tomeg, hogy veszelyes lett volna meg minket is raengedni..ujabb varakozas. 10 perc utan vegre beengednek, lemehetunk, akkora tomeg mindket iranyba, hogy alig tudunk a metro ajtohoz odaferni. Persze tomve erkeznek, varjuk a kovetkezot...aztan meg egy kovetkezot. A harmadikra sikerult felpreselnem magam, 2 megallo es huss ott is vagyunk. Megerkezunk, kiszallunk, mindenki csak all..es varunk. Mire??? Menjunk mar ki vegre. Ja, hogy akkora tomeg probal felszallni a masik iranyba tarto metrora, hogy mi el se tudunk mellettuk menni! Par perc utan sikerul, kierek a levegore vegre! Mar csak egy rovid seta az el nem takaritott jardakon (London abszolu belvarosaban!!) es 2 ora 5 perc utazgatas utan be is erek!
Lassan ideje lenne megtanulniuk itt, hogy telen havazik es azt el kell takaritani. Most mar itt is. Ez nem a elso ev, hanem egy huzamban mar a harmadik!

Havazunk

Péntek óta majdnem folyamatosan esik a hó:) Jippi...mondom én, aki imádja a havat. És fujj..mondják az angolok, akik nincsenek ehhez egyáltalán hozzászokva és mindenféle galibákat okoz a havazás.
Nem sokkal azután, hogy elkezdődött a hóesés, kaptam is az sms-t a bölcsiből, hogy mindenki tervezzen időben a gyermekért elindulni és megérkezni, mert késések várhatóak minden járművön. Persze igazuk is lett. Fél centi hó miatt minden vonat késett.
Mázli, hogy épp hétvége lett.

Pénteki iroda
Szombaton elmentünk a közeli Nonsuch parkba. Most olvastam, hogy ezt a parkot még VIII. Henrik alapította mint szarvas parkot - idővel a park ugyan zsugorodott, de még mindig nagyon szép és hatalmas. Gondolom, majd tavasszal és nyáron még szebb lesz amikor nem minden fehér:) Van benne egy Mansion ház, ami népszerű esküvői helyszín és kellemes kávézó.

Nonsuch park, Mansion house
Vasárnap a városban csalinkáztunk Judittal, aki nálunk töltötte a fél hétvégéjét. Vásároltunk egy picit, utána pedig egy igazi finom Sunday roast ebédet ettünk a Sutton Arms pubban.
Miután elkísértük Juditot a buszához, nem volt kedvem még hazamenni, olyan szép volt a soksok hó. Ezért egy kicsit kacskaringós úton mentünk hazafelé, amikor belebotlottunk kb egyetlen suttoni ismerősünkbe: a kolumbiai bölcsis barátba, Dave-be aki anyukájával és apukájával igyekezett szánkózni a közeli parkba. Egy gyors technikai pisi szünet után mi is mentünk utánuk. Nagyon aranyosak voltak, ők is rettenetesen örültek a hónak. Mondták, hogy náluk nem igazán van hó, max fent az Andokban. Ezért nem is tudják a hóember építés technikáját, de mi megtanítottuk nekik:) A sok kaland után jól átfázva és elfáradva értünk haza, Bazsi pedig a kanapén Kisvakond nézés közben elszunnyadt.

Dave és Bazsi csúsznak együtt
A képeimet IDE töltöttem fel, a Havazás című mappába.

2013. január 19., szombat

Cambridge

...avagy Cam-hida, ahogy Győző emlegette mindig :)
Múlt héten elutaztunk kocsival Cambridgebe. Még finomítanunk kell az útvonalon, mert odafelé kicsit túl sokáig mentünk, pedig kb másfél órásnak kéne lennie az útnak. De ha a legrövidebb távon, vagyis a városon át akar menni az ember, akkor számolni kell azzal, hogy soksok dugóba, lámpába botlik bele. Inkább az M25 (körgyűrű London körül, mint otthon az M0) - bár ott meg van egy fizetős híd, a II. Erzsébet híd. Ráadásul mi pont este jöttünk át rajta, amikor kb semmi nem is látszott belőle, így még kevésbé akar érte az ember fizetni, nem?

Cambridge városát gondolom, senkinek nem kell bemutatni. Szerencsére mi pont szép napos időt fogtunk ki, még ha hideg is volt. Petinek nagy vágya volt, hogy megnézzük a Corpus órát, aminek tervezését-elkészítését egy volt cambridge-i diák finanszírozta és 2008-ban a híres matematikus, fizikus, Stephen Hawking adta át. Egy szörny kinézetű szöcske "hajtja" az órát, eszi az időt. Ugyan nincsenek mutatói, egy LED fény mutatja a pontos időt - ami nem is tűnik annyira pontosnak, ha az ember sokáig nézi az órát. A szöcske van hogy pislog, van hogy megáll, lelassul egy kicsit, és akkor úgy tűnik, mintha késni kezdene az óra. De ezt a kis késést minden perc végére behozza, ezért mégis pontos. Jó pár ilyen apró meglepetést építettek az órába, ezért nem unalmas nézegetni sokáig.


El tudnám viselni, ha Cambridge-be kellene egyetemre járni...nagyon kedves, kellemes kis egyetemi város.
További szócséplés helyett inkább nézegessétek a fotókat. A képeimet feltettem a szokásos helyre, ide egy párat szemezgetni teszek:








2013. január 9., szerda

Potty training

Itt igy hivjak a szobatisztasagra szoktatast.
Mar probalkozunk egy ideje Bazsinal, de azert annyira nem tul vehemensen es nem is tul kovetkezetesen, es ugy vettem eszre, o egyaltalan nem banja a pelenkajat (en annal inkabb). Ezert aztan decemberben ugy hataroztunk az ovonenijevel, hogy januarral kiugrasztjuk a nyulat a bokorbol es belevagunk a leszoktatasba. Mar eleg erett arra, hogy hasznalja a bilit vagy wc-t, csak szerintunk inkabb tul kenyelmes volt neki eddig a pelenka.
Hetvegen mar volt pelus nelkul, de mivel sokszor jovunk-megyunk, olyankor mindig adunk ra pelust inkabb.
Hetfon volt egy kis bepisiles, de delutan amikor hazaertek a bolcsibol, szepen rault meg a wc-re es odapisilt. Tegnap mar nem volt "accident", wc-be pisiles annal inkabb bolcsiben es otthon is. Remeljuk, ez a tendencia marad. A nagyobb dologra meg kivancsi leszek, eddig nem erkezett...

Hat igy allunk a potty traininggel most.

2013. január 7., hétfő

Teli fotok

A hetvege nagy teljesitmenye a reszemrol az IKEA bevasarlas mellett a fotoim feltoltese volt - jo sokkal el voltam mar maradva, es most szepen itt talaljatok oket.
Sajnos a lustasagnak koszonhetoen nem normalis masinaval keszitettem oket, csak a telefonnal, de az egyik ujevi fogadalmam, hogy visszaterek a Nikonhoz es sokkal tobbszor viszem magammal, hogy igazi kepeket keszitsek!

2013. január 3., csütörtök

Ujra itt(hon:)

Visszatertunk egy szep 2 hetes karacsonyi szunetbol Magyarorszagrol.
Jo surure sikeredett a program, volt benne sok csalad es sok barat, karacsonyi koncert a Quimby-vel, soksok beigli es egy vicces szilveszter.

Odauton eleg keservesen utaztunk, mert a Ryanair gepunk nem szallt le Pesten nagy kod miatt, ezert mielott eppen letehettuk volna a kerekeket, tovabb startoltunk Pozsonyba! 45 perc extra repules utan foldet ertunk (meg nagyobb kodben), viszont nem engedtek le a geprol minket. A pozsonyi repteren mar alig dolgoztak, nem tudott ertunk jonni egy hulye busz sem 1 oran at (mikozben a terminal pont 2 perc gyaloglasra volt tolunk). Inni-enni nem kaptunk, wc-ket lezartak, ugyhogy 1 ora varakozas utan szepen kialakult a lincshangulat...Miutan leszedtek minket, meg 1 ora utlevel ellenorzes, aztan elvileg a Ryanair altal szervezett buszok szepen felszedik az utasokat is elviszik oket a Ferihegyre (oppardon, Liszt Ferencre). Persze ez nem igy tortent. 3 oras etlen-szomjan varakozas utan hajnal 2.38kor erkeztek meg a buszok - meg Apukam is, aki minket egyenesen Erdre vitt. Szerencsere Bazsi igazi hos volt es vegig aludta az osszes veszodseget.

Visszafele epp az ellenkezoje: British Airways hozott minket, mert igy volt a legolcsobb kombinacio! Szep gep, reggeli, kedves szemelyzet, idoben erkezes. Mikozben vartunk arra, hogy mindenki leszalljon a geprol a Heathrow-n, az egyik stewardess behivta a pilotafulkebe a kivancsian furkeszo Bazsit!! Persze en is vele mentem. Beulhetett a masodpilota szekebe es felemeltek jo magasra, hogy kilasson:) Nem tudom, melyikonknek volt nagyobb elmeny. Bazsi leginkabb annak orult, hogy ahogy kinezett az ablakon, mindenfele repuloket latott, en meg a kedvesseget ertekeltem. Barcsak megfogadhatnam, hogy mostantol csak BA-vel repulok!!

Jo volt visszaerni. Itt melegebb is van egy picit, forgalom meg alig - szepen lassan visszarazodhatunk a hetkoznapokba.

Mindenkinek boldog 2013-at!

1. Lidike es Bazsi, 2. Quimby koncert, 3. Bazsi es Emma baba, az unokatesok, 4. Szilveszter Orsikaeknal, 5. csillagos sutik, 6. karacsonyi vasar a Bazilikanal