Arról még nem is esett szó, hogy hogyan találtunk itt lakást.
Több opciót is megpróbáltunk:
- van egy
'gumtree' nevű oldal, ami egy csomó hirdetést gyűjt össze egy helyre. Nagyon hasznos, mindenféle cucc mellett lakást, sőt munkát is lehet rajta vadászni.
De szerintem ehhez érdemes vagy itt kint lenni, vagy nem sos keresni valamit, vagy nem pontos környékre fókuszálni. Lényeg a lényeg, mi nem találtuk meg itt azt, amit kerestünk.
- a két (azt hiszem) legnagyobb angol ingatlan kereső oldal a '
find a property' és a '
rightmove'.
Mi az előbbit használtuk, ahova rengeteg ügynökség teszi fel ajánlatait egy pár magán hirdető mellett. Ezért aztán előfordul, hogy egy-egy lakást többször is megtalál az ember különböző ügynökségek neve alatt, különböző áron.
Az volt a célunk, hogy Peti munkahelyéhez (Hampton Court) közeli lakást találjunk. Ezért először Walton-on-Thames-re esett a választásunk. Miután felhívtuk/emaileztünk egy pár ügynökkel, ők leszervezték nekünk a lakásnézéseket, ezért amikor 3 napra elugrottunk márciusban lakást találni, 12 megnézendő lakás cím volt a zsebünkben. Sajnos mivel a piac épp teljes sebességgel pörög, ezért nem egyszer fordult velünk elő, hogy mire délelőtt 11-re odaértünk egy címre, kiderült, hogy reggel 8-kor, vagy tegnap este elvitték a lakást az orrunk elől. Láttunk lepukkant lakást, vagy szépet drágán, jó környéket, unalmas környéket, és volt olyan is, ahol még az építkezés romjai között kellett bekúsznunk a lakásba, a tulajdonos ugyanis nem eladásra, hanem bérlésre építi a házat.
Végülis találtunk egy kedves-kellemes lakást Waltonban, ahol megegyeztünk az ügynökkel, hogy este bemutat minket a tulajdonosnak (akiről kiderült, hogy a saját fia). Csakhogy közben mi átmentünk Suttonbe egy másik ügynökkel, ami mutatott egy még jobbat, és ráadásul a kisváros is jobban tetszett. Úgyhogy visszamondtuk Waltont (ami pedig sokkal közelebb lett volna az irodához) és elkezdtük szervezni a költözést.
Már utolsó napjaink voltak a munkahelyen, költözőcég megtalálva, részletek leegyeztetve, amikor írt nekünk a suttoni ügynök, hogy ajjaj..a tulaj mégsem biztos bennünk, ezért másfél havi kaució helyett fizessünk inkább 3 hónapot. köszi...már a másfél havi is 1600 GBP volt! számoltunk, gondolkodtunk, de mivel más opciónk nem igazán volt, belementünk. Másnap kaptam az újabb emailt: ez sem elég! Adjunk munkáltatói igazolásokat (régi és új cégtől is), valamint írjunk le bármit, ami szerintünk hasznos lehet, hogy kedves tulaj biztonságban érezhesse magát velünk. Leírtam mindent de mindent: hogy mikor, hol ismerkedtünk meg, mit tanultunk az egyetemen, mivel foglalkoznak a szüleink, a tesóim, milyen lakásunk, kocsink van, hányas lábunk van (na jó, ezt nem), Bazsi milyen bölcsibe jár...szóval mindent. Glen, az ügynök nagyon hálás volt, hogy ilyen kooperatív vagyok. De másnap újabb email várt: így se vagyunk még elég jók, fizessünk 6 hónapot!!! Na persze és még mi kéne? a BigBen bazmeg?? Írtam egy közepesen kedves emailt és a végére odabiggyesztettem, hogy "fuck the owner".
Szerencsére Glen azonnal talált egy még sokkal jobb lakást - legalábbis reméltük, amit gyorsan le is alkudott nekünk és elintézte, hogy a bérlők sittysutty lelépjenek. Ezért a fáradozásaiért kapott aztán tőlünk egy jóféle magyar bort:)
Pici izgalommal érkeztünk így meg Angliába...reméltük, hogy tényleg szép a lakás, tényleg jó a környék és tényleg van egy pár bútor, amit ígértek:)
És igen!!! Utólag úgy látjuk, még jobban is jártunk így, mert 1. megszabadultunk egy köcsög tulajtól, 2. szebb lakásunk van, amit azóta nagyon megszerettünk.