Most ott tartunk, hogy egy csomo mindent en sem ertek meg. Mert szepen ugyesen utanozza a tobbieket, a hanglejtese igazi angol, de meg nem pontosak a szavai, ezert nem is ertjuk amit mond. A dalok kozul is vannak olyanok, amikre meg nem jottunk ra, hogy vajon mi is lehet, de szerencsere a bolcsiben kiteszik a szoba ajtora az aktualis repertoart, onnan lehet talalgatni.
Reggelente megprobalunk most mar mindig gyalog menni, a babakocsit otthon hagyjuk. Ez igy egy picit idoigenyesebb, de utkozben olyan jol elbeszelgetunk a kukasautokrol-pici buszokrol-villogo teherautokrol, aztan ahogy befordulunk a York Street-re, elenekeljuk egyutt a Tavaszi szelet kb 5szor, hogy igy nagyon kellemes kis reggeli program lett a bolcsibe jaras. Az eneklest azert is szereti (es mi is), mert pici koratol megnyugtatja.
Ha esetleg nincs nagy kedve bemenni, mindig be tudom csabitani az udvarra azzal, hogy megnezzuk a madaretetot. 3 luk van rajta, pont befer az a 3 madar, amiket a Maszat konyvbol is ismer: cinke, feketerigo, meggyvago.
A gondozolany elmeselese alapjan a reggelek picit meg nehezen indulnak, reggelizni sem nagyon szeret bent, de utana nagyon is belejon a jatszasba. Van egy kis baratja (mi otthon csak igy ismerjuk: Cheeky monkey), akivel ebed utani lefekves elott szeretnek egy picit rosszalkodni is, es a kisfiu mindig azt mondja: cheeky monkey. Sokat kreativkodnak is, ezt pl abbol is eszrevesszuk, amikor Bazsi csillogo pofival jon haza, mert nem csak a kepre kerultek azok a diszek, hanem a hajaba is.
Osszessegeben egyre inkabb szeretjuk mi is a bolcsit, mert Bazsi estenkent mindig jokedvuen mesel rola (ha eppen van kedve meselni), es ugy latjuk, megmaradt olyan kiegyensulyozottnak, amilyen mindig is volt. Egy picit talan erzekenyebb a tobbi gyereknel, ha megsertik az onerzetet, konnyen elpityeredik.
Tettem fel rola ujabb videokat IDE, de folyamatosan pakolgatok meg, mert olyan jopofa ez a mostani korszak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése