Oldalak

2012. július 11., szerda

MLP

Reggel ahogy elneztem az embereket, mint egy kis szorgos hangyaboly, ugy igyekeztek a munkaba.
Szerencsere nekem meg maradt idom es vettem egy kavet, azzal szalltam fel a vonatra. Es tudom, hogy ez a kotelessege, de megis olyan kedves volt ahogy a barrista elcsevereszett es megkerdezte, faradt vagyok-e. Naná, hogy igen, mivel hajnal 4-kor 2 sms ebresztett a Telenortol hogy udvozolnek Angliaban.
Igy nem is olyan rossz ez az ingazas, hogy kozben szep vonaton utazik az ember, finom kavet szurcsol es olvasgatja a metro ujsagot. Megerkeztem London Bridge allomasra, ismet racsodalkoztam a gigantikus Shardra, aztan en is igyekeztem, hogy ne kessek tul sokat. Gondoltam, kiprobalom, merre megy a tomeg, es nem a "szokasos" utvonalon (allomas-fout-iroda) megyek. Jol tettem, mert igy pici utcakon kellett atvagni es a gyonyoru szep Hay`s Gallerian is, ami meg eppen hogy csak ebredezik ilyen koran.
Az az igazsag, hogy a 70es evekben epult Becket House irodahaz utan (ahonnan gyonyoru a kilatas, de az epulet eleg avittas), igazi feludules volt megerkezni a szep, uj, tagas MLP-be (More London Place). Gyorsan fellifteztem a 3. emeletre, ahol persze nem talaltam meg a csapatomat, ugyhogy keringtem egy nagyot.
Egy kicsit vad, hogy mindenhol csak open space, mindenki lat mindent, de biztosan meg lehet szokni. Itt ugy dolgoznak, hogy a tobbsegnek nincs is sajat asztala, hanem be kell foglalni elore egy helyet magadnak, es oda fogsz ulni. Minden alkalommal mashova. Semmi szemelyes cuccot nem tudsz kitenni, mert masnap lehet, hogy valaki mase lesz az asztalod..
A csapatnak, akikkel ma egyutt vagyok, szerencsere van sajat helye, ok nem vandorolnak. En megkaptam egy epp szabin levo kollega asztalat, ami olyan pici, hogy iszonyat. Kicsit atlogtam a szomszedeba is, aki kedvesen visszapakolta a cuccaimat amikor megerkezett..
Velem szemben pedig egy olyan zseles haju srac ul, hogy meg Kenickie is megirigyelne a Grease-bol.

Nekem az nagyon fura, hogy itt nem koszonnek egymasnak az emberek. Meg akkor sem, ha belepnek a liftbe, es csak 1-2 ember van benne. En az elejen meg koszontem, de mivel sokszor vissza se koszontek, inkabb abbahagytam. Nehogy mar en legyek a freak:)

Napkozben aztan rajottem, szuksegem van egy kis IT segitsegre. Hat ezt legkozelebb 3szor is meg fogom gondolni! Ugyanis itt ez is kozpontizalva van, es az IT csapat Glasgow-ban ul, nincs helyi segitseg. Ezzel persze egyutt jar egy jo kis skot akcentus, amit telefonon egyszeruen keptelenseg megerteni. A sracnak 3szor kellett megismetelnie egy olyan egyszeru kerdest, hogy mi a franc a vezeteknevem, mire megertettem:)
Aztan adott egy kodot, ami a problemam referencia kodja, es arra hivatkozva fogjak majd megoldani a gondomat. Es egyszer csak bejelentkezett a cseh IT-s baratom, David, hogy ez epp most landolt az asztalan:


(most latom csak, az en problemam fontossaga "low", azaz alacsony prioritasu??? na szep...)
Kicsi a vilag, kulonosen ha az ember ugyanabba a cegbe kerul vissza, ahonnan elment.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése